2020. jan 14.

Horgászni vagy nem horgászni - egy nem szaklapba való írás :)

írta: Hildaságok
Horgászni vagy nem horgászni - egy nem szaklapba való írás :)

  Sokszor hallom vissza, hogy ha témát választok, akkor mindig női lesz. Vagy a nők szemszögéből írom. Ez talán nem is annyira meglepő, mert nőként gondolkodom, nőként élem meg a mindennapokat, hiszen az vagyok. Egy mai nő, bár a gondolkodásom sokszor nem mai. Hogy ez jó-e vagy maradi, biztosan sokan sokféle véleményt alkotnak ez ügyben.

   Az a stílus, az a módszer, amellyel sokan megélik egy házasság utáni újrakezdés gyötrelmeit vagy épp vidám pillanatait, igen sokrétű lehet. Mint a patchwork terítő. Jönnek-mennek az emberek a kapcsolatok labirintusában és olyan ajtókat csuknak be, amelyeket még nem kellene, és olyanokat nyitnak ki, amelyeket teljesen felesleges. Vagy épp megy a csiki-csuki, mert nem lehet eldönteni, érdemes-e ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 09.

Apa meséje - novella

írta: Hildaságok
Apa meséje - novella

Péter hirtelen felriadt. Nem tudta, hogy álmodott-e vagy netán hallott-e valami szokatlant, de azonnal észrevette a résnyire nyílt ajtóban ácsorgó fiát. Őt nézte mereven. Laura hangosan szuszogott mellette. Nem volt szép látvány összegubancolódott hajával és fura fejtartásával.

    -    ­Mi van? – suttogta visszafojtott hangon. Matyi csak állt és nem igazán volt tudatában az őt körülvevő világnak.

   -     Menj aludni! – rivallt rá. A próbálkozása, hogy még véletlenül se kelljen kikelnie az ágyból, nem bizonyult sikeresnek. A gyerek szoborrá merevedve nézett felé.

Nem is őt nézte, inkább a nőt, de az is lehet, hogy csak bámult ki a fejéből.  Fel kell tápászkodnia, mert világossá vált előtte, hogy a ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 05.

Ha hirtelen megszűnik egy szív....

írta: Hildaságok
Ha hirtelen megszűnik egy szív....

  Ritkán szoktam irigyelni valakit valamiért. Mindenkinek van egy csak számára követhető útja, amely hol felfelé visz, hol meg hagy zuhanni. Viszont azok, akik azt állítják, nem félnek a haláltól, számomra különlegesek. Mint, ha egy földönkívüli állítaná ezt.

  Csak hallgatom, amint a kávé mellett egy barát elmeséli, a halál számára nem ijesztő. Annál inkább az odavezető út. Csak hümmögök és igyekszem bátornak mutatkozni. Mélyen csodálom a hitét és gyorsan tanulmányokba kapaszkodom, amelyek szerint van élet vagy bármi is a halál után.

Természetesen sokan olvastak már kutatásokat az élet utáni életről, vagy nevezzük másik létnek. Az átkelések, a találkozások a rég elhunytakkal, az alagút végi fény nem ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 03.

Mit akar a Nő?

írta: Hildaságok
Mit akar a Nő?

Mindent. Legfőképp azon dolgozik, amin nem érdemes. Mit akar a nő valójában? Szerelmet, kedvességet és maximális odafigyelést.

Hazudik, aki azt állítja, nem első akar lenni. Jaj, dehogynem. Van olyan elvetemült nő, aki állítja, hogy békésen szobrozik a dobogó harmadik fokán vagy épp lecsúszott róla és fél lábbal a sárban balettozik? Talán az apácák és Teréz anya. A legtöbb nőnemű minden szálon felé kúszó figyelem-pókokat akar. Hogy dédelgessék, szépnek lássák és dicsérjék. Ehelyett mit kap? Nem túl sokat. A férfi nem dicsér, minek az, semmi értelme. A Forma1 futamán előbb ordítja, hogy király a versenyző, mint egy hatfogásos ebéd után, amit a nő harisnyakötőben és tűsarkúban csinált végig a konyhában hajnali ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 02.

A guminő - novella

írta: Hildaságok
A guminő - novella

  A guminő 46 éves volt és egy irodában dolgozott reggel 8-tól délután ameddig kellett. Átlagosan barna, átlagosan kék szemű volt, egyedül bőre volt fehérebb a megszokottnál. Száját mindig élénkpirosra rajzolta és nem mosolygott feleslegesen. Mégsem volt barátságtalan, inkább tudatosan visszafogott. Volt véleménye, tudott főzni, remekül vasalt, mégsem szeretett receptekről beszélgetni vagy a napi politikát szidni. Gondosan ügyelt a kezére, mert látványosan hosszú ujjait mindenki megcsodálta.

  Mindkét fia egyetemre járt, ritkán látta őket. Ezt nem bánta, nem mintha rossz anya lett volna. Egészen kicsik voltak, amikor elment az apjuk. Ő meg nem mártírkodott, nem jajongott naphosszat a körfolyosós bérház második emeletén, ...

Tovább Szólj hozzá

2020. jan 01.

Szilveszter - Bendegúz és a tehénpásztorok hétköznapjai

írta: Hildaságok
Szilveszter - Bendegúz és a tehénpásztorok hétköznapjai

  Van az a pillanat, amikor bármilyen jó egy buli, bárhogyan folyik a pezsgő a poharak szélén is túlra, roppan a virsli kívánósra, jól esik elvonulni. Ekkor jöhet a régi haver, a tévé, amit majdnem letarolt a mobilvilág.

  Az egyik adón az Indul a bakterház kezdődik. Ezredszerre is a kanapéra ragasztja a nézőt. Már minden poént ismerünk, idézzük és nevetünk is rajta. Tökéletes szereplőválogatás, fantasztikus szövegek, minden ott és akkor üt, amikor kell.

  Most mégis valahogy másra koncentrálok. Eddig sem volt újdonság, hogy Olvasztó Imre világrengetőt alakít. Nem is játszik, hanem ott van, betölti a filmet, mosolyog, mérgelődik, morfondírozik a tehénpásztorok cseppet sem könnyű sorsáról. Már sokan sokféleképpen ...

Tovább Szólj hozzá

2019. dec 30.

Szilvatündér meséi 1. - A hiúság

írta: Hildaságok
Szilvatündér meséi 1. - A hiúság

 

 Szilvatündér nem volt túl kedves, sem bájos, de még vidám sem. Pontosan olyan volt, mint egy szép kövér szilva, roppanós és kerek. Egyetlen dologban különbözött a többiektől: a cseppet sem kicsiny hiúsága kilógott a tündérek alázatos világából. Bármennyire is szeretett volna szép lenni, sehogyan sem sikerült neki. Tudta, hogy ha naponta több órányit repked vagy, ha nem torkoskodik, akkor biztosan sikerülne neki kisebb szilványira zsugorodnia, ám ez nem volt könnyű.

Az elhatározás nem hiányzott belőle, sőt mi több, az volt a legkézenfekvőbb. Minden reggel a tükör előtt elmondta a varázsigét: Vékony vagyok, ragyogok, én a csini tündérlány vagyok. Ez persze nem volt igaz, és egyelőre nem is akart azzá lenni.

 Így ...

Tovább Szólj hozzá

2019. dec 28.

Hogyan szeresselek?

írta: Hildaságok
Hogyan szeresselek?

  Érezlek, mert itt vagy bennem. Nem mélyen, eltűnve, hanem a lelkemben, ahol vígság van, ha látlak. Néha azt hiszem, nem jó már így szeretni, mert ha odaadom magam, lassan elfogyok, mint egy kakaós kekszdarab, és a morzsák a tányéron már nem kellenek senkinek. Mégis, mégis inkább morzsa leszek, mint üres tányér vagy lyukas papírszív.

  Amikor kislány voltam, királyfikban hittem, szőkékben, bátrakban, daliásokban. Vártam őket hol türelmesen, hol duzzogva. Persze nem jöttek sehogyan sem. Másoknak nem meséltem róluk, mert tudtam, nem látnák, amit én, és gúnyos nevetésük leoltaná bennem a gyengén pislákoló gyertyalángot. Aztán az Idő ölte meg lassan a várakozást. Vigyázva, biztos kézzel tiporta el az illúziókat. ...

Tovább Szólj hozzá

2019. dec 23.

Emma levelei

írta: Hildaságok
Emma levelei

Kedves Nagyikám!  

  Apa folyton nyaggat, hogy írjak már neked, mert ők nem érnek rá. Azt sorolja, hogy így gyakorolhatom a helyesírást is, ami akkor is hasznos, ha itt élünk. Hiába mondom neki, hogy ez hülyeség. Egyszer már meg is mutattam neki, miért, hisz a gép javít mindent, mégse száll le rólam. Csak röviden, hogy te örülj! Ez volt a válasza. Már két hónapja, hogy eljöttünk, de én egy évnek érzem. Anyának nincs munkája, de apa talált valamit, mégse boldog. 44 évesen nem a mennyország új életet kezdeni, mondta este anyának olyan halkan, hogy én ne halljam. Persze, hallottam, csak azt nem értem, hogy akkor miért vagyunk itt, amikor otthon a barátaim hiányolnak.

Mikor megkérdeztem, valami jobb életről magyarázott. De ...

Tovább Szólj hozzá

2019. dec 16.

Nekik már nem lesz karácsonyuk

írta: Hildaságok
Nekik már nem lesz karácsonyuk

  Meghalt két gyerek. Egy 13 éves, épphogy kamaszodó lány és tízéves öccse. Nem baleset érte őket, nem betegség győzött felettük. Az apjuk agyonverte mindkettőt. A testvérük mindezt végig nézte. Valahogy megmenekült. Nekik nem lesz fényes karácsonyuk ajándékokkal és bejglivel. Őket nem öleli meg senki, nem hallanak csengőszót, a Jézuska nem tekint le rájuk mosolyogva.

Meghalt két gyerek, mert senki nem törődött velük. Az igazságszolgáltatás megengedte egy apának aligha nevezhető férfinak, hogy láthassa a gyerekeit szabadon, felügyelet nélkül, miközben 3 éve kalapáccsal szétverte az anyjuk fejét. A jog és a törvénykezés emberei úgy ítélték meg,  három évnyi büntetés után jó útra tért az apa annyira, hogy egyedül ...

Tovább Szólj hozzá