Kata nem sietett. Léptei tompán visszhangoztak a kórházi folyosón. Ha tehette volna, megparancsolja, hogy lábai váljanak kővé.  Már a szag is elviselhetetlen volt. Egyszerűen taszította a gondolat, hogy ide kelljen jönnie. Lesimította szoknyáját, megigazította blézerén a hajtókát, mintha…

  Semmi extrára. Nem a filmvászonról szeretném leimádkozni, nem egy plázában akarok belebotlani. Egyszerűen csak annyit szeretnék, hogy tudjon figyelni. Ha beszélek hozzá, ne gondoljon másra, munkára, telefonjára és egyebekre. Hallja meg a szavam és ne éreztesse, hogy az idejébe épphogy…