Elfogadni, elismerni, dicsérni, segíteni....Ennyi elég lenne...
Sokszor szoktam arról írni, hogy a mai világban mi lenne a felnőttek feladata a gyermekek életében. Elgondolkodtam azon, vajon így iskolakezdés előtt, mennyire más lehetne minden, ha a gyerekeinket olyasmikre tanítanánk meg, amik nincsenek a könyvekben, amiket nem lehet kiposztolni. Ezekre nem járna jó jegy, a felnőttek nem dicsérgetnék egymást érte, de egy élhetőbb világot teremthetnénk pár jó szóval. Olyan intelmek-féle gyűjtemény lenne ez, mint amilyet István király intézett a fiához, csak egy kicsit csinosítgathatnánk rajta, hogy ma is menő legyen. Jöjjön néhány:
– Tanuld meg, hogy nem te vagy a világ közepe! Sokan vagytok, sokfélék. Mindenkinek más van a lelkében, mást hozott a családjából, más körülmények között él. Fogadd ezt el!
– Ne gúnyold ki a társadat, csak mert neki kevesebb jutott, mint neked! Lehet, hogy nem szép a ruhája, nem kap feleslegesen minden évben új, nagyon drága iskolatáskát hozzá passzoló tornazsákkal és tolltartóval, de ez nem baj. Megeshet, hogy az ő felszerelése díszesebb, értékesebb, mert a fejében van.
– Ne tolakodj folyton, nem csak az első helyen lehet elfoglalni a sorban állásnál. Nem osztanak ajándékot sem az elsőknek, sem az utolsóknak, de attól még bárhol tudsz egy jót nevetni a barátokkal.
– Hagyd szóhoz jutni a másikat, mert a figyelmet te is szereted, akkor valószínűleg más is! A mondanivalód nem vész el, de olykor nem biztos, hogy annyira fontos, mint ahogy te hiszed.
– Légy türelmes, hiszen sok dolgot csak türelem árán érhetsz el! Ha fát ültetsz, nem látod minden nap nőni, mégis cseperedik.
– Légy figyelemmel mások iránt! Ebbe a köszönés is beletartozik. Mindenkinek jól esik, ha észreveszik, ha örülnek neki. Te se légy kivétel!
– Segíts azoknak, akik elakadtak valamiben, hiszen neked is vannak gyengeségeid! Biztosan nem esne jól, ha valaki ezért szánalmasnak tartana.
– Tiszteld magad annyira, hogy nem verekszel az igazadért. Sérelmek mindenkit érnek, tanulj meg bocsánatot kérni, ha meglöksz valakit, vagy tapintatlan vagy vele!
– Ne bánts feleslegesen senkit! A véleményed csak akkor mondd ki, ha hasznára lehetsz a másiknak. Olykor jobb hallgatni.
– Nem kell mindent versenyként megélni. El kell fogadni, hogy vannak nálad jobbak és rosszabbak is bármely tevékenységben.
– Meg kell értened, hogy a győzelem mellett valaki veszít is. A vesztes nem biztos, hogy rosszabb nálad, csak épp aznap nem volt szerencséje.
– Veszíteni bármikor bármiben lehet és szabad.
– Ne szerepelj folyamatosan, mert rajtad kívül másokra is figyelni kell! Lehet, hogy nehéz várakozni, de az alatt esetleg megfigyelheted, mit mondanak mások.
– Nem kell hibátlannak lenned, senki sem az.
– Tévedni, butaságot mondani és csinálni mindenki szokott. Kinevetni, csúfolni nem dicsőség.
– Ne csúfold ki a másikat, mert más, mint te! Lehet kövér, sovány, szemüveges, ügyetlen, csendes, sérült, fogyatékkal élő. Ő is ember, lelke van, ahogy bárkinek!
A sor hosszú. De ha ennyi összejönne, akkor a mindennapi világunk is megváltozna.
Rajtunk áll. Ez is, mint oly sok minden.