A szandálok, papucsok nyáron egyszerű, mindennapos viseletek. Könnyűek, vidámak, praktikusak, remekül szellőzik a láb, nem kell bíbelődni velük. Mégis, ez a nagyon mindennapi lábbeli, mint  a papucs, a maga egyszerűségében is lehet szörnyűséges. Induljunk az elejéről. Tagadjuk vagy nem, a lábfejünk az egyik legkritikusabb pontja a testünknek. Rendes körülmények közt, az év háromnegyedében elrejtjük, nem rakjuk közszemlére, és legtöbbször jól is van ez. A legtöbb ember lába ápolatlan, sarka töredezett, lábfeje formátlan, a körmeit nem is merem részletezni. A médiában nincs olyan film, főleg az esti időszakban, amikor nem kell osztoznunk a többi emberrel afeletti örömünkben, hogy a körömgombának van ellenszere. Márpedig a tévé és a gyógyszeripar szerint minimum ötszázféle, mind hatásos, már csak azon versenyezhetnek, hogy melyik hat gyorsabban. De a média nem jár az utcán...

Papucsot viselni ritka esetben elegáns. A ma túlságosan is elterjedt papucsnak alig nevezhető lábbeli a flip flop, 

különösen nem az. Szedjük ízekre! Kényelmetlen, csúszkál benne a lábunk, gyorsan kopik a talpa és még gyorsabban használódik el úgy egészben. Nincs az a láb, ami szép lenne ebben a gumiförmedvényben. Mivel a bokánk alacsonyan van, vastagítja is azt, nem nőies, sokan csak csámpázva tudnak járni benne. A gerincoszlopot, tartásunkat károsítja hosszas viselése. De ez nem rettent el senkit, mert annyira könnyű hordani. Könnyű beszerezni, és még könnyebb botladozni benne. A csúcsok csúcs, ha kissé hűvösebb időben egyesek zokniban próbálkoznak belebújni. Pasielrettentő hatása van! De lehet, hogy ez a cél. Ha igen, akkor hajrá, tuti, a siker!

Vagy pl. ez...Egy fokkal jobb, a gyártók már rájöttek, hogy nem lehet egy papucs sarok nélküli, finom talprészt alakítottak ki, egy ápolt, lakkozott körmű láb, már sokkal hatásosabb egy ilyenben. 

Tudom, nem várható el, hogy mindig elegánsak, stílusosak legyünk, nevetséges lenne a strandon magassarkú gyöngyös csini szandálban flangálni. Strandra tényleg jó a flip flop, de csak oda! No, meg otthon, ha nagyon muszáj. A lábnak is jár a szabadság, jár a felüdülés, de akkor se válasszunk egy izzadtságszagú műanyag borzalmat! A kényelem oltárán  amúgy is túl gyakran áldozzuk fel a stílusos lábbeliket vagy ruházatot. 

Mindig, minden a viselőjétől függ. Bár mi nők, azt hisszük, hogy mindenhol, mindenki minket figyel, de ez hatalmas tévedés. Lehetünk bárhol, utcán,strandon, színházban vagy munkahelyen, csak egy-két pillanatig vagyunk érdekesek, s utána a tekintetek más zsákmány után kutatnak, és pontoznak, véleményeznek, kritizálnak, legtöbb esetben persze irigykednek is. Nem, senkinek nem vagyunk elég fontosak és érdekesek csak önmagunknak. Ha ezt el tudnánk hinni, ha nem akarnánk folyton megfelelni a külső erőknek, a külvilág szemében nem lennénk ócska kis mellékszereplők. Megkönnyíthetnénk az életünket azzal, hogy nem adjuk át a főszerepet másoknak, mások tekintenének, szavainak, hanem a saját filmünk Oscar-díjas szereplőivé avanzsálódhatnánk. Talán ez lehetne a nők számára a kis földi Paradicsom, ahelyett, hogy sütögetjük magunkat nap mint nap mindennapi poklaink tüzében. 

Ehhez kívánok mindannyiunknak sok erőt és szerencsét!