Nem könnyű ünnep a karácsony. Ha egyedül vagyunk azért, ha meg családban, akkor meg azért. Ezt az ünnepet nem lehet félvállról venni, nem lehet nem venni róla tudomást, vagy csak elfelejteni, mint egy házassági évfordulót. Az üzletek legkésőbb november elején már karácsonyi díszbe öltöznek, jelzik ezerféle módon, hogy ideje van a vásárlásnak. A karácsony a szeretet és a fény ünnepe mellett a költekezés ünnepe is. Valahogy ebben a három napban akarjuk bepótolni azt, amit nem teszünk meg egész évben. Lehetne ez a szeretet, a család az együtt töltött békés percek ünnepe, de azért nagyon jól tudjuk, hogy milyen sokszor nem az.. Sok ember karácsonya nem tartalmaz melegséget, meghittséget, sok a műmosoly, a görcsös igyekezet, a hazugság.

Nem lehet nem venni ajándékot és nem lehet kis ajándékot venni, mert ilyenkor a legtöbb ember önmagának is vásárol, lásd tévék, laptopok, és bebújtatja az önajándékozást az ünnep átlátszó függönye mögé. Az év többi napján figyelmetlenek, kapkodósak, ordítozósak vagyunk, kritizáljuk a többi embert, kéretlen véleményt mondunk mindenről, de ebben a három napban jók akarunk lenni. Adakozunk mindenféle szervezeteknek, eszünkbe jutnak a hajléktalanok, azok, akik egész évben nem jutnak elég ennivalóhoz, azok, akiknek kevés szeretet és törődés jut….De 362 napig erre nem igazán gondolunk. Meg kellene tanulnunk máskor is jónak, jobbnak lenni…

Ha már a díszes, szalagos fánk már áll,  és  nem szakadt le a hátunk a konyhában a sok sütés-főzés közepette, talán meg kellene állnunk egy könnyű ölelésre ezen a napon. A legtöbb nő, aki a konyhában izzadva tölti a napot, nem hiszem, hogy a nap ünnepélyes fényét látja. De magunknak csináljuk ezt is. Felturbóztuk az ünnepet, s hagytuk, hogy elvesszen a ragyogása, amit ajándékokkal akarunk megváltani. Az együttlét, a másik családtag csendes eltűrése most ezekben a napokban kötelező feladat lesz, mert ez az ünnep talán csak 26-án tűri el az igazságot. Addigra besokallunk kissé, addigra ki merjük mondani azt, ami nyomja a szívünk. De addig mindenkinek jót és szépet kívánunk, kellemes meg áldott ünnepet, de vajon érezzük-e a szavak mögötti tartalmat? Vajon a kívánságaink szívből jönnek-e?

De jó lenne ebben a három napban és a többi 362-ben is jónak lenni! Jobbnak, mint amilyenek eddig. De jó lenne a karácsonyfa fényeit tiszta szívvel bámulni, nem az ajándékokat méregetni! De jó lenne gyertyát gyújtani, azokért, akik már nem ünnepelhetnek velünk!

Kívánok mindenkinek olyan ünnepet, ami a szívekben a szeretetből gyújt fényt! Boldogságot, békességet!