2019. aug 22.

Minden nő öreg és kövér!

írta: Hildaságok
Minden nő öreg és kövér!

Pláne, aki elmúlt 18! De kövér előtte is lehet. Ha egyetlenegy alkalommal, véletlenül, csak úgy szórakozásból, vagy képernyő tisztogatás közben rácsúszik az ujjad egy fogyasztó porral, kapszulával vagy bármi hasonlóval foglalkozó oldalra, onnantól kezdve ömleni kezdenek a hirdetések. Ennyi fogyasztószert reklámozó cég nincs is a világon, mint ott. Természetesen mind kiváló, hatásos és hatalmas eredményeket ígér. Aztán a hirdetés alatt nyilatkozik Gizike, aki 55 éves, Marcsi, aki 37 és Luluka, aki 60 felett van, túl a klimaxon és esküdözve állítja, hogy semmi mást nem tett, csak ezt a nyüves port itta vagy nyelte a pirulákat, mint az a bizonyos kacsa nokedlit.

Minden nő fogyni akar, aki él és mozog. Ha több mint 40 kg, akkor ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 20.

Segítség, szülő vagyok!

írta: Hildaságok
Segítség, szülő vagyok!

A szülővé válás folyamata hosszú. Arról, mi jó és mi nem, mi a hasznos vagy a felesleges,  könyvtárnyi irodalom létezik. Naponta jelennek meg cikkek a szigorúság hasznáról vagy épp káráról.

Mielőtt valaki gyereket vállal, legtöbbször elhatározza, milyen szülő szeretne lenni. Természetesen nem olyan, mint a szülei, akik sokat hibáztak és nem jól nevelték őt. Kivételek is akadnak, de a szülői mintától a legtöbb fiatal menekülni akar, mert szeretné megmutatni a világnak és önmagának is, hogy képes jobbra. Megfogadja, hogy nem tömi tele édességgel a kicsit, és nem lesz nyafogós, elkényeztetett liba a kislánya vagy lányosan öltöztetett majom a fia. Ezer ígéret fogalmazódik meg a jövendő szülőkben és mindezek mellé ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 17.

Hangtalanul - novella

írta: Hildaságok
Hangtalanul - novella

  Éva úgy esett neki a konyhaszekrénynek, hogy a halántéka csak fél centire volt a kovácsoltvas fogantyútól. Hangosan koppant, mintha megrepedt volna a koponyája. De csak szédülést érzett és a világ pár pillanatig elfogyott körülötte. Az öreg szekrény nyögött egyet. A baba felsírt. Keservesen követelte anyját, aki nem tudott megmozdulni.

     +  Nem hallod, hogy megint bőg? Mozdulj már, te lusta tehén! – rivallt rá a férfi, akihez annak idején mindenáron hozzá akart menni.

  Karcsi, a magas, izmos kőműves jó partinak tűnt a szerencsétlen lánynak, akinek az anyja korán meghalt. Apja meg csak fizikailag élte túl. Inni kezdett, ami nem is volt annyira meglepő, inkább nehéz volt felfogni, hogy abba a törékeny kis ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 16.

Házi olvasmány? Jaj, ne!

írta: Hildaságok
Házi olvasmány? Jaj, ne!

Közeledik a nyár vége, ilyenkor jön a pánikroham: a gyerek nem olvasott egy sort sem a szünidőben. Nyaralt, gépezett, bicajozott, kirándult, fürdött, unatkozott, aludt, de az olvasás nem fért bele a napjaiba. Pedig fel volt adva időben a könyvek sora, a választás lehetősége is mézesmadzagként kunkorodott a gyerek előtt. De sütött a nap,  felhők úsztak az égen, csíptek a szúnyogok, írtak a haverok, várt a tópart…A házi olvasmányok meg soha egy pillanatig sem kiabáltak a polcon, a fiókban és úgy sehol. Persze kiabálhattak, senki nem hallotta őket.

A házi olvasmányokat senki nem szereti. Lehet mást mondani, hadd erősítse a szabályt a kivétel. Legyen az bármilyen jó könyv, ha muszáj olvasni, akkor a muszáj finoman, de biztos ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 09.

Osztálytalálkozó és más borzalmak

írta: Hildaságok
Osztálytalálkozó és más borzalmak

Amikor zárunk egy fejezetet az életünkben, legyen az általános iskola vagy gimnázium és egyebek, mindig az az érzésünk, hogy kicsit vége a világnak. Természetesen annak, amiben hosszú évekig töltöttük szinte minden időnket, valóban vége. Ha szerencsénk volt, ha jól boldogultunk, ha megúsztuk, akkor jó vagy aránylag jó emlékek jönnek velünk. Fogadkozunk, hogy nem engedjük el egymás kezét, mi igenis találkozni fogunk évente. Persze, hogy követni fogjuk a többiek életét és még együtt is nyaralunk, hiszen jó együtt, ezt tudjuk.

Aztán, ahogy az Oroszlánkirály ikonikus mondata elhangzik, az élet körforgásáról, bennünket is beszippantanak a mindennapok. Néha látunk egy-egy jó képet az osztály legjobb csajáról, lassan ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 07.

Nyár, nosztalgia,élményhiány

írta: Hildaságok
Nyár, nosztalgia,élményhiány

Nyár van, szabadság, napsütés, vidámság. Ez legfőképp az amerikai filmekben van így, ott ugyanis mindig szép az élet. Ha olykor csúnya is, varázsütésre megváltozik minden 90 perc alatt. A fáradt szülők, ha ordítoznak véletlenül, csak módjával teszik, később pedig hatalmas megbánások közepette sátorozni megy a család. Mindenki képes lesz az elfogadásra, megértésre és vicces kutyajelenetek sorával megoldódik minden. Volt feszültség, nincs feszültség.

A nyár erős, cseppet sem homályos képet mutat meg nekünk a családunkról. Nehéz folyamatosan együtt lenni, elviselni a gyerekeket, hallgatni a zsivajt, fogadni a szomszédokat és azok neveletlen kölykeit. Nyáron, ha pihenni szeretnénk, nehezen megy. Bár minden évben azt hisszük, ...

Tovább Szólj hozzá

2019. aug 01.

Fenékpaskolgatás, vigyorgás és a lélek

írta: Hildaságok
Fenékpaskolgatás, vigyorgás és a lélek

A média napok óta hangos az esettől. És ez így van jól, nem lehet elhallgatni. Érdemes viszont elolvasni a kommenteket a témával foglalkozó cikkek alatt. Természetesen tudjuk, hogy a jelenség nem új, járműveken, szórakozóhelyeken naponta több száz alkalommal előfordul. Ez mégsem jelenti a tett elfogadhatóságát. Azok a férfiak, akik erre kacsintva annyit mondanak, jaj, hát nincs ebben semmi, csak nagy volt a kényszer, soha, egy pillanatig nem érezték a riadt megalázottságot, amit egy nő, ha egy idegen hozzájuk ér.

A lelkünk a testünkbe burkoltan lázad fel ekkor. Legyen egy test bármilyen szép, bármilyen ingerlően szexualitásra ösztönző, egy ruha akármennyire kivágott, átlátszó, soha senki nem engedheti meg magának, hogy engedély ...

Tovább Szólj hozzá

2019. júl 23.

A szalmakazal - novella

írta: Hildaságok
A szalmakazal - novella

Pokolian meleg ősz volt. A szeptember nem akarta elengedni a nyarat. Minden poros, fülledt és álmosító volt. Iskolába azért muszáj volt menni, mert senki nem volt tekintettel arra, jó-e ott ülni egy nyolc évesnek, akinek az orrában a lucerna illata emlékeztetett a nemrég elfutó szabadságra. A nyitott ablak sem segített a tanulásra koncentrálni, mert  kinn az utcán madarak csiripeltek, emberek hangoskodtak és a déli harangszó is jelezte, jó lenne még egy kis szabadság.

Ildikó szeretett az iskolában lenni, mert minden, ami körülvette, biztonságot adott neki. A fehér falak, a tábla, a rogyadozó padok ismerősek voltak és valami ismeretlen tájakra csábították őt. A tanító néni szájában ízes volt a szó. Ahogy mesélt, azt senki még ...

Tovább Szólj hozzá

2019. júl 22.

Erdély most és nagyon sokszor

írta: Hildaságok
Erdély most és nagyon sokszor

Erdélyország - Tündérország…Sokáig nem akartam elhinni ezt. Váratott is magára, nem könnyen vágtam neki egy olyan útnak, amelyről oly sokan félájultan nyilatkoznak. Úgy határoztam, tárgyilagos leszek, nem hagyom túl könnyedén sodortatni magam.

 Nagyvárad, ami még csak a Partium, nem is vitt magával, csak kézen fogott, de pár saroknyira rájöttünk, hogy nincs jövője a kapcsolatunknak.

 A busz robogott tovább, vagyis robogott volna velünk, ha el nem romlik rögtön az út kezdetén. De ott, azokban a rózsakertekkel díszített falvakban bámészkodva még ez sem tűnt nagy ügynek. Mégis lassan oldódott bennem a mélyre raktározódott ellenérzés (hogy mi ellen, magam sem tudom).  Kalotaszentkirályon vendégeskedve egy macska, mit egy ...

Tovább Szólj hozzá

2019. júl 15.

Szerelem második látásra - a filmről, és arról, amit nem becsülünk, mert a miénk

írta: Hildaságok
Szerelem második látásra - a filmről, és arról, amit nem becsülünk, mert a miénk

A beharangozó szerint könnyű, nyári, francia vígjáték. Az, hogy francia, rögtön előnyt jelent a számomra, mert a csöpögős klisék mentén végig gyalogoló amerikai történetek már a fülemen folynak ki.

Szépen fényképezett film, varázsos hangulata már az első kockák után beszippant. Raphael és Olivia szerelme első látásra a gimiben kezdődik. Valóban olyan, mint egy tündérmese. A romantikus, könnyed, feszültségektől mentes évek alatt a pár boldog napokat él meg. Olivia kissé háttérbe tolja önmagát, mert Raphael írói sikerei erre késztetik őt. És múlnak az évek…Ahogy már az lenni szokott, gyorsan elfogadjuk, nem vesszük már észre a jót, mert kicsit unalmas, kicsit szürke és nem hoz már annyi kalandot, mint a kezdetek. Ami ...

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása